A tegnapi napom a sírásról szólt. Oké, csúnyát mondtam én is, de neki sem kellett volna ennyire belegázolnia a lelkembe. Pont ezzel a dologgal! A várva várt kiskutyámat támadni, mikor még itt sincs! Hát én úgy bőgtem, mint egy gyerek és abba sem tudtam hagyni. Hogy mondhatott ilyet? Hogy meg fog majd halni? Amit később már úgy gondolt, hogy majd úgy kapom vissza az élettől a dolgokat, hogy az én kutyám fog meghalni.
Amikor mindennél jobban várom már, egy egész éjjelen át fent voltam miatta és már annyi mindent vettem neki...
Aztán magához húzott és azt mondta, nem úgy gondolta, de ez már mindegy volt, mert iszonyatosan fájt.
Persze, utána visszatért a jókedvem, de aztán elmentünk a plázába. Azt mondtam, húsvétra veszek neki egy Nike fullcapet, mert nagyon akarja, de elég drága és hogy neki alig van pénze stb, szóval úgy gondoltam ez jó ajándék lesz és hogy válasszon egyet az üzletben. Mire mondta, hogy nem kell, nem kell... Mondom miért? Hát azért jöttünk, ne csináld, azért akarom adni ezt, hogy boldog legyen. Mire ezt mondta: - Akkor ne legyél olyan hisztis meg akaratos és kész, a sapkát meg majd megveszem magamnak máskor.
Hát nagyon jól esett, tiszta idegesen mentünk haza. Úgy döntöttem, akkor inkább leszarom, nem fog engem kikészíteni, hát állandóan sírok miatta. Aztán bezzeg jött oda megint, felvett az ölébe, bocsánatot kért meg mondta a szépeket és azt is megbeszéltük, hogy nem igazán a mi hibánk, hogy ennyit veszekszünk, de tény, hogy mindketten feszültek vagyunk, mert Zsoltika itt van és rendetlen és csak fekszik és semmit nem csinál, és ha szólok neki, hogy ne hagyja ott mindenhol a kaja maradékot meg a büdös zoknit, akkor még neki áll feljebb. Persze, én ordítozok vele, de Gyuri jószívűségből meg sem szólja.
Ebbe bele kell törődnöm. Meg amúgy sem akarok Gyurival veszekedni se már ilyeneken. Mindig ezeken veszekszünk.
De tudom, hogy az én nagy hibám volt Zsoltikát ide kihozatni, mert csak rosszat tettem neki vele, ugyanis még lustább lett, mint előtte volt és még suliba sem jár.
Amúgy kértem Gyurit, hogy húsvétkor ne legyünk mar otthon, menjünk el Miskolctapolcára vagy mittudomén, de egyébként sem szeretem a Húsvétot, a kirándulás meg mindig jó. Ja és moziba is úgy elmennék már. Remélem pont fognak adni valami jót.
Ha meg itt lesznek Gyuri tesója meg a kisuncsija, elmegyünk végre valahára Frankfurtba az állatkertbe.
tegnap edzees
szoli utan mindig olyan szeplös vagyok egy ideig...
IMADOM EZT A PULCSIT<3
IMADOM EZT A PULCSIT<3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése