Szerda

Bárcsak lenne már egy kisállatom!  Gyuri megígérte, hogy márciusban egy törpetacskónk lesz, ami annyira szuper tényleg, imádni fogom, csak hát én túlzottan macskás vagyok. Nem tudnék választani ugyan, hogy macska vagy kutya, de nekem egyszerűen KELL egy macska a komfortérzetemhez. Úgy nőttem fel, hogy mindig állatokkal voltam körülvéve,  de a kutya mindig nagytestű volt és az udvaron lakott, a macskák meg szigorúan bent, velük aludtam, velük keltem, szóval velük töltöttem az életem nagy részét.
És Whiskas csíkos cicát szeretnék, igenis kiadok érte annyi pénzt, csak úgy akarom, hogy pont egyszerre hozzuk őket a tacsival,  mert úgy összeszoknak és együtt fognak szundizni.
Csak hát alapból nagyon ritka az a fajta cica. Van egy ismerősünk, akinek ilyen cicái vannak és néha vannak kiscicák is. De majd meg kéne kérdeznem, hogy pontosan mikor is lesznek, ha lesznek még egyáltalán.  Anya szerint nekem még olcsóbban is odaadnák,  egy olyan ötven -hatvanezerért. *.*
Úristen, amúgy unom már ezt a munkát.  Vagyis lehet inkább már ezt a szörnyű borongós időt. Tegnap reggel már megint hóviharban jöttem dolgozni, nagyszerű volt. Ráadásul vettem reggel egy kis cserepes virágot, mert úgy megtetszett és aztán elhoztam magammal a munkába, de végig féltem, hogy lesz valami baja a táskámban.  De nem lett, hálistennek. Délután vettem neki egy tök cuki cserepet a plázában. Ja, meg egy új pólót. XD

 Az új kis virágom. Amúgy mindig egyre többet akarok otthonra. Ez ijesztő.

 XDDD

Ma reggel még körülbelül ketten voltak bent, de nem is baj, legalább nem zargatnak itt engem. Elnyomkodom a telefonom.