Mini Zsini :): Hétfő :(

No I ain't got cash
But I got you baby

But I don't need no money
You worth more dan diamonds, more dan gold

Na jó, ma igazán el akartam menni reggel munka előtt szoliba, hogy legalább ennyi jó legyen a napban, ha már egésznapozok, de iszonyatos fejfájásra keltem hajnal négykor, és csak gyenge fájdalom csillapító volt otthon (algoflex) ami az én fájdalmamnak semmit sem ér, szóval nem múlt el. Pedig hétkor felkeltem, reggeliztem, aztán csak visszaaludtam kicsit, hátha elmúlik
Tényleg mindig a remény hal meg utoljára. Már évek óta ebben a keserves betegségben szenvedek, de azért még vannak hiú reményeim minden egyes alkalommal. Szóval munka előtt gyorsan bementem a gyógyszertárba a legerősebb és legdrágább és legújabb csúcstechnológiájú fájdalomcsillapítóért, a csajszi figyelmeztett, hogy elég belőle egy fél szem, ja persze, neked.
Már bevettem egyet, de szerintem jön a következő, mert még mindig nem múlt el teljesen.
Most aztán vagyunk egy páran a lakásban, mert Gyuri anyukája tegnap érkezett és itt lesz csütörtökig. Tiszta családias a hangulat. Kár, hogy ma is meg szerdán is egésznapozok, tehát mintha ott sem lennék. XD
Szombaton amúgy végre szabadnapos voltam. Elmentünk a városba vettem kukát, virágcserepet, gyümölcstartó tálat meg ilyesmiket a lakásba. Ötvenmillió koszos pohárra megyek haza minden nap, szóval vettem Gyurinak egy személyreszóló nagy focis poharat, tesóm meg ilyen szar műanyag pónisat kért. Hát oké.
Még se lepődök. Azon már bőven kiakadtam, hogy az új telója, IPhone 6s RÓZSASZÍNŰ lesz. Ennél gázabbat el se tudok képzelni, de komolyan.
Utána még kimenetünk Gyuri meccsét megnézni, de ő nem játszott. Jól felkészültünk, vettünk egy kiló epret meg áfonyát (nekem), a fiúknak pedig egy hatalmas adag kétszószos tortilla chipset. Ezek minden nap megesznek egy-két zacskó chipset meg olyan hozzávaló Salsa szószt is, ami amúgy szerintem tök sok adag. De nekik csak egy óra.
Utána Zsoltika kitalálta, hogy ő megismerkedett valakivel az interneten és ma találkozik vele, ugyanis itt lakik a városközpontban. Mondtuk, hogy oké, de este hatra érjen vissza, mert megyünk a fürdőbe.
Hát nem ért vissza. Mi addig gyorsan elmentünk Gyuri anyukájának szülinapi ajándékot venni, egy nagyon-nagyon szép pénztárcát.
Szóval ketten mentünk a fürdőbe úszkálni, olyan jóóóóó volt. Meg húsz percet infraszaunáztunk is. Tökre kifáradt a karom és utána még este tizenegyre elmentünk a kondiba és ott pluszba hátaztunk is. Hát még most is nagyon izomlázam van a hátamban. Tesómat is mindenképp el akartam cipelni a kondiba, hogy ne feküdjön csak otthon egész nap. De neki ez megfelel teljesen. Hogy lehet így élni?? Mármint ezt nem is nevezném életnek. Na mindegy. Azért nem jött, mert éjfélkor találkozott ugyanazzal, akivel délután, és hajnali kettőkor írt egy üzit, hogy majd reggel érkezik. Na pf. Pedig megmondtam, bulizni nem mehet. De azt mondta, csak kocsmáztak és nagyon jó volt.
Reggel kilenckor felkeltem vasárnap, reggeliztem, sütöttem fehérjeporos muffint és rendes kakaós muffint, belül nutellás banános töltelékkel. Hát igen, az utóbbi jóval finibb. Meg csináltam előre kétféle ebédet, mivel mostanában nem nagyon leszek otthon.
Már tökre aggódtam, de Zsoltika olyan fél 11-re hazaállított. Utána lassan a szerelemem is felkelt, hát ő is bír aludni, nekem az nem megy, akármilyen későn is fekszünk le. De utána meccse volt, szóval el is ment. :(
Én meg délutánra jöttem dolgozni, de a vasárnap mindig úgy kifáraszt. Mármint a munka vasárnap. Szörnyű. Este kilenckor már majdnem elaludtam itt.
De kibírom! Csak a hét eleje lesz szar,a többi zsííír lesz!