számunkra nem létezik olyan szó hogy vége

Tök jó dolog ez a félnapozás. Alszok minden nap kilencig, aztán elsétálok ide, itt ülök 16:30-ig,de amúgy ez is elég sok idő, most például megöl az unalom, a seggfej munkatársam meg azt mondta,ne nézzek már filmet, mert nem tudok mellette koncentrálni. Hát hogy a viharba ne tudnék. De mindegy. Úgy néz ki, holnap megy el Gyuri anyukája, de pár hét múlva újra jön. Amúgy teljesen elviselhető már minden, főleg így, hogy meglátogatnak minket. Lehet jön Zsoltika is vissza juhú, olyan boldog lennék! Tegnap elmentünk sushizni valami Samurai Sushiba, nem oda, ahova eddig jártunk sushit enni, és hát rém rossz volt. Szóval Gyuri anyukája rossz tapasztalattal jött ki a sushizóból, ahonnan mellesleg alig vártam, hogy kijöjjünk, mert a kínai csávó nagyon feltűnően bámult és vigyorgott rám végig. És a mosdó is undi volt. Szóval oda soha többet. Azt mondta Gyuri ma este akkor elmegyünk a Yanidaba, nem mintha olyan hű de sok pénzünk lenne, de már nem számít.XD Csak fürdőbe is akarok már menni meg szaunázni mondjuk szombaton.