24.07.2015.

Anya szerda óta nálunk van, nagyon jó volt találkozni vele és még mindig jó minden, teljesen jól elvagyunk és nagyon jó látni, hogy ilyen boldog, semmi sem tudja elrontani a kedvét, pedig most aztán bőven történtek rossz dolgok. Nagyvonalakban leírom: mikor ideköltözött Gergő és Gyuri (két hónapja) akkor aláírtak a főbérlővel egy szerződést, hogy ebben a lakásban hárman fognak lakni, a harmadik személy pedig NEM ÉN voltam, hanem Jancsi, aki egy héttel tényleg előbb jött, de én mondtam már hónapokkal ezelőtt, hogy jönni fogok, még ha Gergő nem is hitte el, meg azt mondogatta minden nap Gyurinak, hogy minden csaj ugyanolyan ribanc, és ha ki is jövök, egy hónap után hazamegyek vagy pedig ott fogom őt hagyni másért. Hát ez nem jött be, mert szerencsétlen Jancsival, aki hasonló gondolkodásmóddal rendelkezik, valószínűleg tiszta féltékenyen nézik a mi kettőnk boldogságát. Ezt anya is hamar észrevette, bár nála jobb emberismerőt nem nagyon ismerek, úgyhogy ez nem meglepő. A nagy lényeg az, hogy a főbérlő ELVILEG kiakadt, hogy mit keresek én már egy hónapja itt és hogy azonnal húzzak haza. Gergő egy Gyurival való kisebb veszekedés után állt ezzel elő, mi meg teljesen kétségbeestünk, de Gergő azt mondta, hogy hát nincs más lehetőség, ők úgyis látogatnak haza Magyarországra pár nap múlva és szívesen hazavisznek engem. NA PFFF.
Gyuri teljesen összeomlott, de anya próbálta megoldani a helyzetet: mondta, hogy kell egy új lakás, és Gyurinak is jönnie kell velem. Így hogy semmi pénzünk nincs, és Gyuri még fizeti havonta a kocsit is meg a borzalmasan drága biztosítást is, ezt fura volt hallani, de anya lazán közölte, hogy ideadja a következő fizetését, az egészet, és az utánakövetkezőt is, mert neki végülis nincs rá szüksége, és otthon egy hét alatt fodrászként keres annyit, hogy ő meg tesóm elvan belőle bőven.
Gyanús volt nekünk amúgy ez az egész dolog...Miért pont most mondta ezt a főbérlő, ilyen hirtelen? Nekem is lakbért kellett fizetnem plusz rezsit, ha már ugye idejöttem, de meg kellett várjam, amíg anya megérkezik, hogy tudjon adni nekem rá pénzt. A két fiú már alig várta, hogy anya jöjjön és megkapják a pénzüket. Anya pár órája volt csak itt, egyből sütöttünk-főztünk a konyhában, elnevetgéltünk, elbeszélgettünk, közben Jancsi és Gergő Gyurit támadták az erkélyen, hogy adja már ide a pénzt, adjam már oda a lakbéremet meg a rezsi árát. Gyuri csak annyit mondott, hogy jól van már, úgyis odaadjuk, de még csak két órája van itt anya, nem akarja letámadni ezzel, amúgyis miért tőle kérdik. Erre Gergő nagyon ideges lett, szóval Gyuri kiszólt nekem, hogy adjam már oda a pénzt. Egyből kivettem anya pénztárcájából és odaadtam Jancsinak mindketőjük részét, de addigra Gergő már becsapta a szobája ajtaját, miközben azt mondta fenyegetve Gyurinak, hogy: na várjál csak, várjál... 
Fél óra múlva meg már jött is a rossz hírrel, hogy a főbérlővel beszélt, aki nagyon ki volt kelve magából, ő hiába győzkődte, hogy foglaljanak bele engem is a szerződésbe, a főbérlő hallani sem akart róla.
Mondtam Gyurinak, hogy semmi baj, holnap felmegyünk szépen a főbérlőhöz, majd én beszélek vele, ha kell sírok is neki, de leglább még egy hónapig ne rakjon már ki, amíg találunk egy másik lakást. Mivel nem volt más lehetőség: Gyuri velem akar lenni, én nem akarok hazamenni, kell egy lakcím, hogy dolgozhassak, tehát kell nekünk egy külön lakás, akkor is, ha Gyuri itthagyja most Gergőt meg Jancsit és többet kell fizetniük. Gergő nem erre számított, hanem arra, hogy Gyuri pénzhiányában beletörődik, hogy engem haza kell küldenie, és ő addig velük marad. Na persze. Azt is mondta, hogy fel ne menjünk a főbérlőhöz, mert amúgyis ki volt akadva, ne szítsuk már tovább a tüzet, mert csak rosszabb lesz. Ja, és azt is mondta, hogy ő azt mondta a főbérlőnek, hogy csak nyári szüneten vagyok itt, és egy hét múlva hazamegyek. Na de akkor mégis mi az igazság? Ha arra kérte a főbérlőt, hogy foglaljanak bele engem a szerződésbe, akkor hogy mondhatta azt, hogy csak vendég vagyok itt ?
Másnap, mikor Gergőék még munkába voltak, Gyurival felmentünk a főbérlőhöz. Csak a felesége volt otthon, én pedig elmondtam, hogy csak egy hónapig szeretnék még maradni, és ez lehetséges-e? Nagyon aranyos volt, egyből mondta, hogy Ja, natürlich, természetes, hogy maradhatok, de jó, hogy szóltam nekik, mert szeretik tudni, kik mozognak a házukban. Ez végülis érthető.
Kérdezgetett még, hogy hogy tervezem a jövőmet, mi akarok lenni, meg ilyenek, aztán megjött a férje is, előadta neki, hogy miért is állunk ott, nem is volt semmi probléma. Közben megérkezett a munkából Gergő meg Jancsi, Gergő arcáról mindent le lehetett olvasni, mikor meglátta, hogy ott állunk fent a főbérlővel, és csak ennyit kérdezett tiszta idegesen : Ti meg mit csináltok ott fenn?
Azt gondolta, hogy úgyis túl félénkek vagyunk, hogy felmenjünk beszélni velük. Hát ez sem jött be, kedves Gergő.
Már csak az maradt, hogy találjunk rövid időn belül egy lakást, amit ki is tudunk fizetni a kaukcióval együtt. Anya mondogatta, hogy az ő fiezetéseiből simán sikerül majd és visszaadni sem kell neki.

27.07.2015.
Szóval ez így engem már megnyugtatott, mert nagyon bízom anyában, de aztán jött még egy baj: balhé volt anya munkahelyén Svájcban és anyának sajnos nem kell már visszamennie többet a gyerekre vigyázni, mert munkanélküli lett az anya, tehát tud lenni a gyerekével. Bár azt mondta a nő, hogy ez lehet ideiglenes és lehet, hogy anya kap ott valami más munkát, ami igazán hawaii lenne, mert több pénzt kapna és sokkal több szabadidőt. De a lényeg azlett, hogy anyának haza kell mennie Magyarországra. Így aztán már én is aggódni kezdtem, hogy akkor mégis honnan lesz pénz? Anya jól keres otthon, ez tény, de az otthon mindig el is megy. Úgy meg nem kell nekem semmilyen pénz, ha otthon ők akármiben is szűkölködnének vagy spórolgatnának. Persze anyának a jókedvét még ez sem ronototta el, de még egy icipicit sem. Beszarás, komolyan.
Viszont aztán történt egy váratlan jó fordulat: én már bőven nagy lakáskeresésben voltam, igaz, inkább a városban nézelődtem, mint itt a semmi közepén, de aztán rájöttem, hogy mégiscsak itt lenne a jobb egyelőre, mert Gyurinak itt van közel a munka és a fociedzés is. Én meg úgyse tudok dolgozni, amíg nem lesz lakcímem, és nekem nem probléma beutazgatni a városba. Csak nagyon drága itt egy buszbérlet, havi 100 euro, bár hülyeség, nem is drága az, az itteni fizetéshez képest.
Gergő egyfolytában ijesztgeti Gyurit, azt mondogatta, hogy mi egy fél év alatt sem fogunk lakást találni és senki nem is adná ki nekünk a lakást, mert nem beszélünk olyan jól németül. Ja, és hogy a város körül ne is nézelődjek, mert egy kis lyuk lakás ott 1000 euro plusz rezsi ártól kezdődik, ami nem volt igaz, mert igaz, hogy még mindig nincs internetünk, de anyával találtunk Schöllkrippenben egy házsarkot, ahol van wifi, szóval ott én megnézegettem a lakásárakat és egyáltalán nem drágák, sőt. Szóval ez is egy volt Gergő hazugságai közül, mint például az, hogy itt Németországban megbüntet a rendőr, ha olyan kocsit vezetsz, ami nem a te neveden van. Gyuri hitte is, nem is, de azért inkább biztosra ment, szóval mikor anya elkérte a kocsit, erre hivatkozva inkább nem adta oda. De én már az elejétől fogva gondoltam, hogy ez mekkora baromság. Ha egy családban csak egy autó van, akkor a feleség nem ülhet bele, hogy elmenjen a gyerekért vagy a boltba? Pff.
Na, a lényeg, hogy itt kb. alattunk (kicsit jobbra) van egy lakás, ahol egy fiatal srác lakik most, de csak pár hónapra bérelte ki. Már csak az volt a kérdés, hogy mikor költözik ki. Becsengettünk Gyurival az ottani főbérlőhöz (úgy, hogy Gergőék ne is tudjanak róla), de mondta Gyuri, hogy én beszéljek, én meg mondtam, hogy néha neki is ki kéne próbálnia, de nem akarta. Na, mindegy, én elég jól eldumáltam a főbérlővel, fiatal, tiszta jó fej, azt mondta október elsejével költözik ki a gyerek, és ha kell nekünk a lakás, akkor simán menjünk majd vissza. Na, ettől Gyuri teljesen felvidult, én viszont nem, mivel nekem szeptember elsején el kell hagynom ezt a lakást.
De erre is találtunk megoldást: anya beszélt Barbival, a svájci munkaadójával, aki azt mondta, hogy intéz anyának valami másik munkát, tehát mindenképpen vissza kell majd mennie rövid időn belül. És szeptember elsején Gyurival beülünk a kocsiba, négyszáz kilométerre elautókázunk Svájcig, és én anyánál maradok majd kéthárom hétig, aztán Gyuri értemjön és megyünk haza Magyarországra, elhozunk rengeteg cuccot, meg ilyen alapvető dolgokat is mostmár, hogy pohár, tányér, lábos, evőeszközök az új lakásba, és mikor visszajövünk Németbe, akkor már csak simán elköltözünk innen. Nem lesz egy ideig se egy asztalunk, se egy székünk, de ha én is dolgozni fogunk, tuti hamar megszedjük magunkat, meg nekünk már az is mennyei boldogság, hogy végre CSAK KETTEN FOGUNK LAKNI!
Az a jó még ebben a lakásban, hogy csak 400 euro a kaukció, amit anya otthon összeszed két hét alatt és elutalja nekünk, hogy előre lefoglaljuk azt a lakást és megírjuk a szerződést meg mindent. A többit meg már mi is simán ki tudjuk fizetni. Úgyhogy most nagyon nagyon boldog a kis lelkem!
Meg tök jó lesz nekem, egy kicsit lakni fogok Svájcban is.
Sajnos ma reggel anya hazament, értejött a telekocsi. Olyan jó volt, hogy itt volt velem egy kicsit, kajakra feltöltött és sokkal bátrabbnak érzem magam, meg elhiszem, hogy mindenre képesek vagyunk Gyurival, amit csak akarunk.
Gergő minden áron igyekszik minket szétválasztani, két napja azt mondta Gyurinak beszélni akar vele. Nagyon gonoszul beszélt, azt mondta, hogy mióta én itt vagyok, minden rossz, nem szeretnek így már hazajönni (ő meg Jancsi) és hogy küldjön engem azonnal haza, az se érdekli őszintén, ha az utcára kerülök, mert látja rajtam, hogy én csak tönkre fogom tenni Gyurit, mert ő átlát rajtam, és hogy hatalmas elvárásaim vannak, pénzéhes vagyok és ha Gyuri egyszer nem visz el nyaralni, akkor majd én otthagyom őt. Szóval legyen neki esze, és inkább dobjon ki engem.
Gyuri ezeken mind csak mosolygott, méghogy én ilyen lennék...Attól, hogy Gergőt meg Jancsit is átverte a barátnőjük meg otthagyta másért, nem mindnekivel fog ez történni, akármennyire szeretnének is másnak rosszat. Árad belőlük a negativitás, és amúgyis ők ketten kezdtek el bezárkózni előttünk, gondolom fájt nekik hallani, mikor hangosan nevetgéltünk a szobában. Furcsálltam is, hogy nem nyitnak felém, általában jól kijövök az emberekkel, de mivel ők ilyenek voltak, ezért én is inkább egyre távolságtartóbb lettem, cseppet sem bíztam bennük és nem tetszett, ahogy beszélnek Gyurival, csak mert ők azt hiszik, milyen jó barátok már évek óta és milyen bölcsek, mert egyetemre járnak. Szóval, kiderült, hogy ROSSZUL ÉRZIK MAGUKAT MIATTAM, ilyen se volt még soha, hogy ilyet mondjanak rólam, de már kajak örülök neki. Még egy hónapon keresztül kínozhatom őket a puszta jelenlétemmel.
Gergő egy alattomos, számító, pénzéhes zsidó nyomorék, úgy gondolta, ha ki is jövök Németbe, egy hónap után hazaszaladok és ezt mondogatta is Gyurinak. Vagy pedig otthagyom őt másért. Ez volt a másik opciója. Gondolom, direkt nem foglalt bele a szerződésbe a főbérlővel, hogy majd ő meg Jancsi szépen zsebre tudják rakni a pénzt, amit én fizetek. És a következő hónapért is fizetnem kell, azt mondta Gergő, ha már kiharcoltam a főbérlőnél ezt az egy hónapot. De még átgondololom, hogy odaadjam-e a következő pénzt, ha már úgyis csak VENDÉG vagyok. Max a rezsibe kéne beleadnom. De anya szerint ne cigánykodjak már, fizessem ki azt is. Ha már tönkreteszem az életüket, legalább egy kis pénzt nyernek belőlem, de fúúú, ez de felidegesít. Gergő amúgy tuti, hogy nem is fizet ennyit a lakásért, mint amennyivel lehúz bennünket, csak anya szerint úgy forgatja a pénzügyeket, hogy ő szinte ingyen lakik itt. Ki tudja, mi mindennel húzta le eddig Gyurit meg verte át ?
SZÓVAL, Gergő elképzelése még ezután valahogy úgy lehetett, hogy miután engem sikeresen kiiktatott (mert biztos volt benne, hogy ez neki meni fog) Gyuri még legalább egy évig itt marad vele és rá lesz szorulva mindenben, merthogy nem tud németül és azt gondolta róla, hogy egy szerencsétlen balek, aki egyedül úgyse képes semmire. Hát ez nagyon nem igaz, mert tény, hogy nyelvileg hátrányban van, de nagyon ügyes és amit eltervez, azt véghez is viszi. Főleg, ha én itt vagyok vele.
Gergőnek már az is szarul esett, mikor második napja voltam itt, és bementem az egyetlen boltba itt a környéken, hogy nincs-e véletlenül valami munka a számomra.
Hát igen, ő arra számított, hogy bénák és tettre képtelenek leszünk, én meg úgyis hamar hazamegyek. Úgyhogy nagyon bezavartam a számításaiba, nem csoda, hogy ennyire utál engem. Én meg tiszta büszke vagyok emiatt magamra, pedig nem is csináltam semmit, csak önmagam vagyok és nem félek megpróbálni semmit. Miért félnék? Maximum kapok egy nemet, vagy kapok tíz nemet, na bumm, a tizenegyedik meg lehet, hogy igen lesz. És ő biztos, hog irigy ránk emiatt, meg persze, azért mert mi boldogok vagyunk, szeretjük egymást, ugyanolyanok vagyunk és még terveink is vannak bőven és nem félünk a csalódástól. Ő meg itt van huszonöt évesen, egy hetet tanul az egyetemen egy vizsgára, napi tíz liter energiaitalból tartja fenn magát, bejárogat dolgozni, ahol szerelget, csiszol és mos, nincsen se barátnője, se senkije, mert nem is jár soha sehova, csak itthon ül, most fogott valami tonna donnát, aki kéthetente idejár hozzá aludni meg segít neki matekból, Gergőnek meg se férfiassága, se kiállása meg semmije, egyedül a pénze van, szóval vett a csajnak egy 750 eurós órát, pedig nem is akar tőle komoly kapcsolatot. GRATULÁLOK AZ ÉLETEDHEZ, TE SZERENCSÉTLEN ZSIDÓ, én nem fogok rosszat akarni neked, mert már így is eléggé sajnálatra méltó vagy a begyepesedett életed miatt és mert hogy féltékeny vagy mások boldogságára és emiatt még gonosz hazugságokhoz is folyamodsz, hogy tönkretegyél másokat. Majd szépen az élettől kapsz még te ennél is rosszabbakat. Bár magányosnak lenni így is a legrosszabb dolog a világon szerintem.
Már csak attól kell tartnunk, hogy nehogy a munkahelyről kirúgassa Gyurit, ugyanis már tett rá utalásokat. De még az a szerencse, hogy Gyuri tőle vette a kocsit, és még tartozik neki 400 euróval plusz utána kövi hónapban még 400-al, úgyhogy ezt a pénzadogatást húzzuk majd, amennyire csak lehet, (amúgyse lesz most rá penzünk, de tényleg ) mert a pénzét úgyis megakarja  kapni, tehát, amíg nem kapja meg a kocsi árát teljesen, addig a munkahelyen sem fog bekavarni, mert neki nagyon is érdeke az a pénz, és ha Gyuri miatta lesz munkanélküli, talán azt a pénzt nem is látná soha. Az autó már úgyis teljesen a Gyuri nevén van, maximum felgyújtja.
Jaj, de annyira boldog vagyok! Már kezd minden a helyére kerülni, és alig várom már, hogy ketten lakjunk. Ráadául abba a lakásba lehet állatot is vinni! Már nagyon állathiányom van. :(
Gyuri meg anya nagyon jól kijöttek, anyával tiszta jó kajákat főztünk meg sütiket sütöttünk, és Gyuri azt mondta anyáról, hogy nagyon jól főz meg süt, és ilyet még a saját anyukáján kívül senkire sem mondott. Hát pedig én már mondtam neki, hogy anya a legjobb szakács meg cukrász a világon, de bizalmatlan volt. Tiszta jókat beszélgettünk így esténként hármasban, megterveztük a vállalkozásunkat is, amibe két éven belül belefogunk. Naggggyon jó lesz.
Ja, és Gergő még azt is mondta Gyurinak, hogy mi nem vagyunk talpraesettek, és beleírja egy borítékba, hogy fél éven belül haza fogunk menni. Ezt megjegyeztem, úgyhogy fél év múlva kap egy borítékot a zsidó feje tőlünk, benne egy széttépett százeuróssal.